Kétbalkezesek

Biztos ismeritek azt a jelenséget, amikor az ember egész évben nem beteg, jár rendesen dolgozni, aztán a szabadsága előtt megbetegszik, és gyakorlatilag gyógyulással tölti a szabadságát. Nyilván, ez rám nem vonatkozik, mert én soha nem vagyok beteg, de értitek mire gondolok. Nost azt hiszem a kocsim pont egy ilyet csinált velem.
Egy héttel a tervezett nyaralás előtt, épp amikor az egyik auditról indultam haza (lásd: A Revizor), elkezdett nagyon aggasztó hangokat adni a kormánymű. Egy napra rá a szervóm is elment teljesen, így nosztalgiázhattam az izomból való kormányzás folytán. Eredetileg beterveztem, hogy izzítógyertyákat, olajat, és szűrőket cserélek a kocsin az út előtt, de igazából ez a szervó-dolog nem jött jókor. Egy olajcsere jó esetben fél óra, de egy kormánymű javítás...
Szerencsére pont erre a délutánra terveztem be az olajcserét, és ha már műhelyt bérlek, miért ne lehetne megnézni a kormányművet. Délután át is jött Jani, elmetünk a kocsival a műhelybe, és egy majd 40 perces adminisztráció után meg is kezdtük a szakszerű karbantartást. Kocsi emelőre, kerekek le, aztán nézegetés. Janival kicsit különböző a technikánk, mert ő olyan alapos, mint ahogy én nem. Megnézi jobbról, megnézi balról, aztán alulról, és felülről. Közben meg telnek az évszakok. Ezzel ellentétben, én pikk-pakk megoldom a dolgokat, megcsinálom amit kell, aztán amíg kijavítom a hibáimat telnek az évszakok. Profik vagyunk na. Vagy ahogy Balogh Tibi mondaná az Argo-ban: "Mi Profik vagyunk bazmeg! Profik!"
Tulajdonképpen az elején a kormánymű nézegetése tartott sokáig, meg az izzítógyertya csere, mivel ez utóbbiak hozzáférhetetlenek. Maga az olaj leeresztése, a szűrők cseréje, és az olaj betöltése nem volt nagy kunszt. A kunszt az volt, hogy az üzemanyagszűrő lecserélése után le kell légteleníteni az üzemanyag-kört, ami az istennek sem sikerült. De az semmi! Még nekünk sem! Ott pumpáltuk, töltögettük a gázolajat, de sehogy nem ment. A bérelt műhely egyik szolgáltatása, hogy lehet segítséget kérni egy szakembertől, aki még ért is ahhoz, ami ott folyik. Nos ezek már mind hazamentek, és mivel a kocsi nem indult, kénytelenek voltunk éjszakára otthagyni, hogy aztán másnap visszatérjünk a tett helyszinére. Közben feltöltöttük a kormányszervó olajat, hátha csak az volt a gond. Elárulom: ha a kormáynszervó tartálya egyik napról a másikra kiszárad, akkor nem segít az újratöltés. Az legalább olyan normális, mint amikor egy kocsi annyi olajat zabál, mint üzemanyagot. De fő az optimizmus, nem? De! Naugye!