Nem szoktam munkáról beszélni, mert azt gondolom, hogy az életben rengeteg érdekesebb dolog van. Persze, van akinek olyan munkája van, ami egyben érdekes is lehet, mint a profi bringások, meg a titkos ügynökök. Ez utóbbiak persze nem beszélnek a munkájukról, ha mégis, akkor jobb elfutni gyorsan, mielőtt megölnek az átadott információ miatt. Néha azért az én munkámban is vannak érdekes dolgok. Alapból a Spanyol, Portugál, Kanári szigeteki, Máltai, Azori szigeteki, és Svájci logisztikai szolgáltatásokért vagyok felelős. Ez is érdekes munka, de nem olyan izgalmas, hogy mesélnem kelljen róla. Szerencsére történnek érdekesebb dolgok a magánéletemben. A minap azonban megkeresett Emőke a beszerzésről, hogy segítsem ki őket, mert "SZükség lenne egy írástudó emberre, aki leauditálja a Spanyol Dokumentum archiváló beszállítókat. A dokumentum archiválás azt jelenti, hogy - mivel a számviteli, és egyéb törvények miatt minden dokumentumot hosszú ideig meg kell őrizni - egy halom papírt kell biztonságosan raktározni. A cégek persze nem akarnak irathegyeket kerülgetni, ezért a tárolást, örzést, és nyilvántartást rábizzák olyanokra, akik ilyesmit akarnak csinálni. Mivel hidegre kéne tegyelek benneteket, ha mindent elmondanék, igyekszem címszavakban elmesélni milyen is ez.
Az IBM rengeteg banki számítástechnikai eszközt üzemeltet, amiknek mindenféle múveletei dokumentumok , és más adattárolók halmait termelik. Emelett ott vannak az üzleti dokumentációk is. Ezeket kell elásnia valahol az archiváló végeknek. Az audit alapja az, hogy ellenőrizni kell, hogy ezek a raktárak megfelelnek-e a biztonsági előírűsoknak. Nem titok, hogy a dokumentumok, és más (pl. mágneses) adattárolók mindenre érzékenyek. Hőmérséklet, páratartalom, tűz, víz, lopás (ez utóbbira különösen érzékenyek). Ennek fényében a raktárak, amiket láttam, egészen CIA-szerűek voltak. Kamerák, érzékelők, beléptetőrendszerek, tűzjelzők, stb. A mágnesszalagokra különösen vigyáz mindenki ezért ezek Fort Knox-ot megszégyenítő páncéltermekben pihennek. Zsilipes ajtók, 60 centis falak, és a legjobb: retinaolvasó, és ujjlenyomat olvasó. Egészen érdekes világ ez. Ráadásul az egyik cég biztonsági igazgatója még úgy is nézett ki, mint egy öltönybe bújt kommandós. Látszott rajta, hogy tud egyet, s mást a biztonsági szakmáról. A legjobb persze az volt az egészben, hogy én voltam ugye az ellenőr, így mindenki körülugrált. Olyan voltam, mint Vernon Pinkley (Donald Shutterland) a Piszkos Tizenkettőben, amikor megbízzák, hogy játsza el a seregszemlét tartó tábornokot.
Hogy miért?
2010 Július 1-én költöztem Spanyolországba.
A változás, új környezet, érdekes emberek, és a furcsaságok elég sok mesélnivalót adnak.
Mivel fárasztó lenne mindenkinek mindent minden alkalommal elismételni, rájöttem, hogy kerítenem kell valamilyen tömeges tájékoztatási eszközt, amivel egyszerre tudok mindenkinek mindent elmondani. Így született meg az ötlet, hogy az egészet leírom egy naplóba, aztán mindenki lubickolhat a szóáradatban.
Nos a naplóból "blog" lett a kényelem miatt, a szóáradatból pedig folyócska - néha meg csak cseppek.
Jó étvágyat!
A blog valósággal való egyezése nem a véletlen műve.
Tuesday, 31 May 2011
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
Örömömre szolgál, hogy örömet szerezhettem ;-),
ReplyDeleteés megtisztelve érzem magam, hogy megemlítődtem eme híres blogban...
Igyekszem majd még hasonlóan izgalmas feladatokat osztani Rád a svájci ügy kapcsán is, hehe :-P