Hogy miért?

2010 Július 1-én költöztem Spanyolországba.
A változás, új környezet, érdekes emberek, és a furcsaságok elég sok mesélnivalót adnak.
Mivel fárasztó lenne mindenkinek mindent minden alkalommal elismételni, rájöttem, hogy kerítenem kell valamilyen tömeges tájékoztatási eszközt, amivel egyszerre tudok mindenkinek mindent elmondani. Így született meg az ötlet, hogy az egészet leírom egy naplóba, aztán mindenki lubickolhat a szóáradatban.
Nos a naplóból "blog" lett a kényelem miatt, a szóáradatból pedig folyócska - néha meg csak cseppek.
Jó étvágyat!
A blog valósággal való egyezése nem a véletlen műve.

Tuesday, 14 September 2010

Sevilla

Sevilla Córdobatól 142 km-re fekszik, de nem ez teszi híressé. Van más bőven...
Egy várost nem lehet egy nap alatt megismerni, de egy hét alatt sem. Ide s tova 3 hónapja élek Madridban, keresztül kasul jártam a várost, ismerek sok embert, autóztam a belvárosban, de még nem mondanám, hogy ismerem.
Sevilla egy olyan hely, ami elsőre megragadja az embert, és biztos vagyok benne, hogy ha több időt tölt itt, még jobban megszereti. Nem véletlen, hogy Rox ragaszkodott Sevilla meglátogatásához, és nagyon jól tette.
Érdekes elegye a történelmi Spanyolországnak, és a szupermodern Európai Metropolisznak. Persz mi, mint túristák, a történelmi részét részesítettük előnyben, de itt sem rejtőzik el a 22. század. A Robitzok hagyományait követve az autót a város kellős közepén parkoltuk le, nehogy má' gyalogolni vagy tömegközlekedni kelljen a látnivalókig. Ez persze azért érdekes, mert így is gyalogoltunk napi 10-20 km-t. (o:
Egy rövid városnézés során kerítettünk szállást, lepakoltunk, aztán sétáltunk még egy jó nagyot a városban. Tudni kell a Dél-Spanyol városokról, hogy (mivel mindegyik egy viszonylag kis központból indult ki anno), a legtöbb látványosság egy viszonylag kis területre csoportosul a város közepén. Így történik az, hogy a bikaviadal arénák a városközpontban vannak, nagy templomok, alcazar-ok, és parkok kiséretében. Mondjuk cseréld fel a Népstadiont az Engels-téri buszpályaudvarral... Az itteni Plaza de Toros-t egyébként "Real Maestranza de Caballeria"-nak, azaz Királyi Lovaglóiskolának hívják. Sevilla Spanyolország egyik ló-központja.
Mivel azért elég későn értünk oda, és mégiscsak 600 km-t autóztunk aznap, így este nem időztünk sokat. Azért a főutcát megnéztük, és ámultunk a tükörsima sétálóutcán (rengeteg koris, és biciklis között) közlekedő villamoson, a köz-kerékpárokon (olyanok, mint amiket Amsterdamból megfújtak a cigányok), és persze körbesétáltuk a - szintén a város közepén elhelyezkedő - alcazart.
"...és Eddy végre megihatta a capuccinoját" Másnap reggel Starbucks-ban kezdtünk, így elkerültük, hogy Rox berántsa a láncfűrészt, amivel egyébként szétkasdzabolna minket Janival. Szíves idegenvezetésével megnézük Sevillát, a szép épületeket, az Egyetemet, ami régen dohánygyár volt, mégpedig nem is akármilyen, ugyanis itt dolgozott Bizet Carmen-je. Megnéztük a Plaza de España-t, ahol a Csillagok Háborújának egyik jelenetét is forgatták, sétáltunk egyet a Jardines del Prado de San Sebastián-ban, és a Parque de Maria Luisa-ban.
Képek:
http://picasaweb.google.com/axel.robitz/Sevilla#

Visszasétáltunk a kocsihoz, és továbbindultunk.

No comments:

Post a Comment