Hogy miért?

2010 Július 1-én költöztem Spanyolországba.
A változás, új környezet, érdekes emberek, és a furcsaságok elég sok mesélnivalót adnak.
Mivel fárasztó lenne mindenkinek mindent minden alkalommal elismételni, rájöttem, hogy kerítenem kell valamilyen tömeges tájékoztatási eszközt, amivel egyszerre tudok mindenkinek mindent elmondani. Így született meg az ötlet, hogy az egészet leírom egy naplóba, aztán mindenki lubickolhat a szóáradatban.
Nos a naplóból "blog" lett a kényelem miatt, a szóáradatból pedig folyócska - néha meg csak cseppek.
Jó étvágyat!
A blog valósággal való egyezése nem a véletlen műve.

Sunday, 8 August 2010

Séta a Parkban

Madridra jellemző az összefogás. A legtöbb dologban a teljes térség egységesen működik. A tömegközlekedés, az egészségügy, és a hivatalos szervek csak néhány terület, ahol Madrid, mint térség összefogja a dolgokat. 'La Suma de Todos' azaz 'Mindenki Egysége'. A Madridban és környékén található pakok is ide tartoznak. Vidámpark, állatkert, aquaparkok. Ez utóbiakat egységes bérlettel is lehet látogatni, és nagyon komolyan reklámozzák is őket. Engedve a reklámnak, elhatároztam, hogy elmegyek az Állatkertbe.
Szerencsémre a reggeli készülődést nem hamarkodtam el, ami azért volt szerencse, mert a Vidámpark délben nyit, az Állatkert pedig 10:30-kor. A Vidámparkot (ahol már egy órával a nyitás előtt is kígyózó sorok álltak) majd egy másik alkalommal nézem meg.
Az Állatkert nagyon tetszett, de nem sokban különbözik a Budapestitől. Néhol kicsit igénytelenebb is, viszont van Delfin- ás Fóka Show, valamint egy egész komoly Akvárium. A belépő 18,80€, ami átszámítva több mint 5.000,- Ft, amit csak a vizes dolgok igazolnak, egyébként méregdrágának tartom. Ami negatívum volt, hogy nincs pálmaház, pedig én azt szeretem. Sikerült kifognom mindig ezt az időpontot, amikor egy-egy előadás (fóka-show, delfin-show, papagáj-show) befejeződött, így sokszor keveredtem nagy tömegbe, de azért nem volt vészes. Jót mosolyogtam a barnamedvék előtt, és szivesen elmondtam volna valamelyik gondozónak, hogy ahonnan én jövök ott sokkal több és nagyobb ilyen van. (o:
Az állatkert után fesétáltam a Libegőhöz, de üzemen kívül volt, így lesétáltam a tóig. Nem is bántam meg, mert így láttam, hogy bizony itt is lehet bringázni rendesen, bár a felfelémenet hátulütője itt is játszik.
Ahogy sétáltam vissza a metrohoz, belekeveredtem egy rostonsütés-fesztiválba, amit A Dél Amerikaiak, Rox szerint Augusztus 6-át ünnepelve, tartottak. Gondolkodtam rajta, hogy megkockáztatok egy szlet húst, de mégiscsak 27 éve ettem utoljára Dél Amerikai rostonsültet, meg ettem előtte szendvicset is, így inkább kihagytam.
Állatkert, séta a parkban - minden szupi volt.

No comments:

Post a Comment