Nem Seat, és nem kés. Város. (o:
A hétvégére kerékpározás, és városnézés volt a terv. Szombaton szépen összekészültem, hogy elmegyek tekerni egy rendeset, aztán az utolsó pillanatban elmentem inkább Toledóba.
Kocsival 1 óra az út, és rutinosan a város kellős közepén parkoltam. (o:
Gyönyörű város, egymás hegyére-hátára épített pici, nagyon jellegzetesen mediterrán házakkal. Szép nagy temploma van (vagy mi), amit persze csak kívülről néztem meg, mivel ugye én nem megyek be templomokba. Van itt is Alcazar (Al Qasr - A Kastély / Erőd), amiből egyébként több is van Spanyolországban. A Toledói jelenleg műemlék, és könyvtár. az egész környék, a város, a házak, a természet, a Tajo folyó, és minden nagyon gyönyörű.
Találkoztam két Magyar csoporttal is (érdekes, Madridban eddig csak egyszer), de csak hallottam, hogy Magyarul beszélnek, nem mentem oda alkalmatlankodni. Amikor elindultam, rájukdudáltam, de szerintem nem tűnt fel nekik a Magyar rendszám.
Hazafelé benéztem egy Decathlone-ba, ami itt is ugyanolyan, mint otthon. Ahogy hajtottam lefelé az autópályáról megszüntek a fékek. Elég érdekes volt visszaváltással, és kézifékkel manipulálni, főleg ilyen meglepetésszerűen. Gyanítom, hogy a kedves szerelő valamit nem jól csinált, így vihetem vissza a kocsit, hogy csinálják meg, ezúttal rendesen.
Itt jegyzem meg, hogy ez volt eddig Magyarországtól a legtávolabbi pont, ahova kocsival jöttem. 2.900 km.
No comments:
Post a Comment