Vannak ugye ezek a mondások, hogy nem erőszak a disznótor, és hogy a kisebb ellennállás, és hasonlók. A helyzet az, hogy én is ilyen vagyok. Egyszer még egy tesztet is kitöltöttem, amiből kiderült, hogy betegesen konfliktuskerülő vagyok. Ami igaz, az igaz: ha valaki jót akar velem tenni, nem ellenkezem.
Úy tűnik, hogy idei sokadik versenyzőnk maga, kedves Időjrás, aki egyenesen Szent Péter véréból érkezett, és hobbija a szivatás, egyébként polgári foglalkozása az Axelkényeztetés.
Bármilyen helyzetből is néztem az időjárás jelentést, bizony meleget mondtak a hétvégére, és mintha hallottam volna valakitől, hogy Sevillaban 30 fok felett volt a hőmérséklet. Ráadásul, nem szogfok, hanem Celsius.
A címadó gondolat mentén haladva, nem is szerettem volna túlszervezni a dolgokat, de az adva volt, hogy a meleggel kell kezdeni valamit. A megoldás, természetesen, a tengerpart, és a legközelebbi Valencia környékén van.
Mindezt a péntek délutáni pizzázás után az irodában gondoltam ki, és értesítettem Roxot is, aki persze nagyon örült a híreknek. Mielőtt elindultam haza, gyorsan kinéztem az uticélt, és odatelefonáltam a kempingbe, hogy akkor mennénk, baje? Mondták, hogy nem, úgyhpogy minden szép és jó.
Mivel a következő hétre nem volt otthon semmi, pénteken délután még elmentünk vásárolni egy-két dolgot, többek között egy hűtőtáskát, ami olyan, mint egy strandszatyor, csak nagyon bélelt. Sajna a hűtőboxomat Veresen hagytam, de most ez is megteszi.
A vásárásból hazaérve gyorsan bepakoltunk másképp nem is lehet: napszemüveg, bankkártya, fürdőgatya.
No comments:
Post a Comment