Spanish Special VII. - MadriZ

Mert hogy az igazi kiejzése egy határozottan zöngés D betűre végződik, ami szinte már z, olyannyira, hogy sokszor tréfából Z-vel írják.
Említettem a bandukolásunkat Roxxal, a Ciudad Lineal - Ventas Manuel Becera utat, és a sportbolt után a Conde Casal-tól, az Atochán át a Sol-ig.
Ahogy Rox is írja a naplójában nagyon tetszett neki Cortes, és meg is értem. Szeretek erre járni, mert nyugis, és ha jókor jön az ember akkor nincs is nagy tömeg. Mondjuk korival kell egy kicsit ügyeskedni, mert sok a köves utca. Mi éppen nem jókor jöttünk, de így is jó volt. Ez gyakorlatilag Madrid magja. Egész pontosan a Sol Madrid magja, de ezt veszik körbe Justicia, Embajadores, Cortes, Universidad, Palacio.
Arra gondoltam, hogy letapogathatjuk Madrid központját egy kicsit, hátha valakinek még hasznos lehet.
A délre eső Embajadores részen jobb gyorsan túlesni, és nem emlegetni sokat a maga kedves Lavapies-ével együtt, ahogy mondjuk a Zaj utcát, vagy a Mester utcát nem említik együtt a Petőfi, vagy az Aranykéz utcákkal, legfeljebb úgy, ha van köztük egy "bezzeg", "ellenben", "nem így" kifejezés. Gondolom, értitek, mire gondolok. Madridban rengeteg bevándorló él, és Lavapiés az ülepítője. Indiaiak, arabok, feketék, románok, és a többi alja népség. Nyilván itt az alja népség nem a nemzetiséget, hanem a (nemlétező) társadalmi pátoszt hivatott jelezni. Itt szeretném gyorsan megjegyezni, hogy az utcák, és épületek nem különböznek stílusban Madrid központjának többi részétől, csak itt lelakottabbak, és elhanyagoltabbak. Viszont itt már lehet havi száz euróért szobát bérelni. Egyébként az Embajadores magasságában, és onnan délre (Piramides, Delicias, Planetario) már újra süt a nap, és kedves lakónegyedek vannak.
La Latina nyugatra esik Lavapiés-től, és csak annyiban különbözik tőle, hogy az olcsó bulizás fellegvára. Itt sincs gazdagság, és nem kevésbbé sötét környék, viszont rendeteg bár van, ahol minden nap zajlik az éjszakai élet. És persze itt van a Rastro is, a híres madridi bolhapiac. Megjegyzem, amióta itt élek egyszer sem voltam kint. Egyébként a Latina-tól délre van a Puerta de Toledo, ahol egy szép diadalív van, és egy jó kis késbolt, ahol nagyon régen vettem egy jó kis kést. (o:
Cortes, és kicsit északabra Huertas (vagy fordítva) a neve annak a környéknek, ami tulajdonképpen a Retiro, Prado, és az onnan nyugatra eső rész, gyakorlatilag a Sol-ig. Ez Madrid központjának keleti széle. Elképzelhetőnek tartom, hogy ha néhányszáz évig minden pénzemet félretenném, akkor tudnék venni itt egy lakást, de nem vagyok biztos benne. Ez persze elsősorban a Paseo del Pradora igaz, és a főbb utakra (Atocha, Huertas, Alcalá, Cervantes). Megjegyzem, hogy garázs nélkül még egész olcsón lehet bérelni egy-két lakást, de ha bejelöltem, hogy "garázs", akkor csak két találat maradt. Egy 1200€-s, és egy 5900€-s. Segítek: bérelhetsz egy 70nm-es egyszobás lakást kb. 300 ezer Ft-ért, vagy egy 390nm-es követségi irodát nagyjából egymillió hatszázezer Forintért. Egyébként a környéken jellemzően konzulátusok, galériák, menő irodák, és ide született nyugdíjasok találhatók.
Ahogy az írógép (már aki tudja, mi az) kocsiját tosszuk a sor elejére, úgy ugrunk a Palacio-ra.
A Palacio, mint a neve is mutatja, a Palota negyed, és Madrid szuper közepétől nyugatra helyezkedik el. Érdekes, hogy a Latina-tól északra sétálva szinte észre sem vesszük, hogy átértünk a "kinek sikerült az élet" verseny rnagsorának a végéről az elejére. Parkolni ugyan itt sem lehet, de azért a kiráyi palotát látni az ablakból, mogotte a Parque del Moro-t, és kicsit távolabb a Casa de Campo-t mégsem semmi.
Nekem nem különösen nőtt a szívemhez ez a környék, mert egyszer úgy eltévedtem itt, hogy majdnem Rambót kellett hívnom. Kacskaringós egyforma utcácskák, amik ráadásul olyan szűkek, hogy toronyiránt sem tudsz menni. Gyakorlatilag addig bénáztam, amig a Segovián lyukadtam ki, vagy hol. Az a szerencse, hogy valahogy sikerült megtalálnom a Puerta de Toledo-t, amiről tudom, hogy délre van mindentől, és így vissza tudtam sétálni a Latinaig.
Itt jön a Sol, ami gyakorlatilag az Embajadores / Lavapiés-től északra a Triso de Molina, Atón Martin magasságtól kezdődik. Plaza Santa Ana, Plaza del Ángel, Plaza Jácinto, Sol, Sevilla, és társaik. Nekem a Plaza Santa Ana a kedvencem.A környék a populáris szórakozás, és persze a túrista sáskák központja. A bárokban a kidobóemberek mellett bedobólányok teljesítenek szolgálatot, és ha nem vizsázól egy-kettőre bevágnak egy bárba, és a kezedbe nyomnak egy ingyen italt. Persze osztogatják a kártyácskákat, amivel "jutányosan" juthatsz be egy-egy szórakozóhelyre. Itt voltunk egyébként mi is bulizni anno, igaz, hogy időbe tellett, mire találtunk egy olyan helyet, ahol nem spanyol zene ment, dehát itt ez vanInnen északra araszolva az Universidad, és egy kicsit keletre a Justicia negyedek vannak. Az Universidad inkább kereskedelminek, és lakónegyednek mondható. Sok-sok házzal, vásárlóutcákkal, és olyan tüneményes helyekkel, mint a Chamberi tér (ahol az Andén Cero van), a Fuencarral utca, és a Glorieta de Bilbao.
A keletebbre eső Justicia inkább polgári lakónegyed, kivétel a Chueca részt, ami egy elég felkapott környék. Ahogy Rox említette, ez nevezetesen Madrid meleg negyede, de nekem mindig inkább a Calle Barquillo, és társai jutak eszembe a hangulatos pici parkokkal, különleges boltokkal, no meg a Le Cock, ahova nem tudtunk asztalt foglalni, mert a spanyol válogatott ott tartotta a a világbajnokság utáni buliját.
Elég hosszú már a bejegyzés, de azért idebiggyesztem a kledvencemet Madridban:
A metrómegállók nevei.
Sok megálló az utcáról kapta a nevét, jópár a környékről, vagy a közelben lévő fontosabb épületről, vagy létesítményről. A lényeg viszont az, hogy metróval juthatsz el a Fülöp Szigetekre (Islas Filippinas), a Kristálytengerig (Mar de Cristal). Ugyanígy kiszálhatsz a Piramisoknál (Piramides), vagy egyenesen az Édességeknél (Delicias). És ami a legfontosabb, hogy a következő megálló a Remény (Esperanza).