Említettem (vagy nem), hogy Beával szünetet tartunk, így rengeteg szabadidőm van. Arról is beszéltem, hogy a semmittevés halálos tevékenység, és mivel a szociális életem jelenleg 0, továbbra is a konditerem látogatása a mindennapos program. Persze van bevásárolás, és ilyesmik is.
A jóidő viszont a küszöbön, és végre befejezhetem a súlyok l'art pour l'art emelgetését, és irány a szabad. Újra jön a futás, amivel - mint tudjuk - nem csak izzadságot veszthet az ember, hanem stresszt, gondokat, bánatot. Nekem éppen egyik sincs, így beérem a mozgás élvezetével. Indul a korizás is, amit még kicsit szervezni kell, mert jobb lenne egy korizható helyet keresni a környéken, mint napi 1 órát metrózni a Retiroig, és egy másikat vissza.
És ugye ott van a kerékpározás.
Nem tudom pontosan leírni, hogy mennyire szeretek bringázni. Tudom, hogy mindig azt mondom, hogy csak lefele szeretek jönni, de azért bevallom, hogy még az emelkedő, és az ellenszél is jobb, mint ha nem bringázhatnék. Mindenki tudja, hogy az ellenszél egyedül Tamáska bűne, hiszen csak egyszer kellett azt mondania, hogy "legalább nincs ellenszél", hogy a bringásoknak örök időkig ellenszélben kelljen tekerniük, de ezt most ne rójuk fel neki.
Most, hogy még nem elég hosszúak a nappalok, és meguntam, hogy állandóan be van kapcsolva a TV (szegény Rox gyakorlatilag a TV, és a számítógép képernyőjén kívül nem nagyon lát mást), megint Douglas Adams-et olvasok. A Galaxis Utikalauz Stopposoknak című ötrészes trilógiáját, gondolom, sokan ismerik, de Dirk Gently Hollisztikus Nyomozóirodáját, és a Lélek Hosszú, Sötét Teaidejét nem sokan. Pedig két olyan könyvről van szó, amik talán az utikalauzon is túltesznek. Ha néhány jó részt kéne említenem a könyvből, fel kéne olvasnom az egészet. Douglas Adams egy olyan ember, aki a zsenialitását a humorban éli ki. Nem hiszem, hogy külön fel kell hívnom rá a figyelmet, hogy az ő könyvei rengeteget alakítottak azon, ahogyan én beszélek, írok, érvelek, viccelek, stb.
Azt hiszem, a bringázás, Douglas Adams könyvei, és a Dire Straits a három legjobb dolog az életemben.
No comments:
Post a Comment