Juerga (huérgá), azaz "buli", "parti", "kocsmázás". Kifejezés: "Ir de juerga"
Azt hiszem, a kocsmázás a legjobb fordítás, mert a Juerga elsősorban azt az eseményt írja le, amikor az ember elmegy inni, hogy másnap ne tudja, miért indult el előző este, ki ez a lány mellette, és miért légkalapálnak a fejében vasárnap hajnapi 13:40-kor.
Természetesen itt is az "alapozással" kezdenek. Összegyűlnek valakinél, ahol tekintélyes mennyiségű alkoholtartalmú italt halmoznak fel, amelyet rövidesen megisznak, tárolási, és helytakarékossági indokokra hivatkozva. Ez természetesen nem történik este 10 előtt, hiszen akkor még vacsoráznak.
A juerga tehát éjfél után kezdődik. A bár, diszkó, vagy más szórakozóhely kiválasztása egy külön tudomány, aminek 3 ága van: véletlenszerű, törzshely, ajánlott. A törzshely a leg nyilvánvalóbb kocsmakiválasztási módszer, bár sűrűn előfordul, hogy egy brigádnak több törzshelye van, vagy két - különböző törzshely-készlettel rendelkező - brigád keveredik. Az ajánlás alapján történő helyválasztás kicsit lutri. A véletlenszerű választás általában a hely tömöttsége alapján történik, és igen, jól gondoljátok, "ha egy hely tömött, akkor biztos jó" alapon a tömeges helyeket célozza. A lényeg az, hogy vagy azért, mert minden törzshelyet végig kell járni, vagy azért, mert az ajánlott hely nem jó, vagy jó, de mégis csak meg kell nézni más helyeket is, vagy mert a tömeget nem bírjuk sokáig - a vége mindig vándorlás. Mint tudjuk, a Spanyol egy elég szórakozáskedvelő nép, ezért rengeteg ember jár el "de juerga", így esténként a szórakozóhelyek tömve vannak, az utcák meg zsúfoltak a szórakozóhelyek között ingázó emberekkel.
Természetesen, van házibuli is, bár ez itt nem olyan megszokott. Ahogy a Spanyolok nem sűrűn főznek/esznek otthon, így nem is buliznak otthon. A házibulik rendszerint rövid idő alatt felkerekednek, hogy valami szórakozóhelyen folytatódjanak, amiről lásd az első pontot.
A harmadik jellemző éjszakai kikapcsolódási mód a "botellón", amit talán üvegezésnek fordíthatnánk, ha nem lenne már egy másik értelmezése ennek a szónak a magyar nyelvben. A lényege roppant egyszerű: megvesznek minden bulihoz szükséges élelmet (csipsz, mogyoró, szotyi (a szotyi elengedhetetlen!), és persze tekintélyes mennyiségű szesz, és az egész bulit kihelyezik valamelyik parkba, vagy más, kevésbbé frekventált helyre. Jellemzően parkba. Az üvegeket, zacsikat, műanyagpoharakat (nagyon jellemző, hosszúkás műanyag poharakat lehet kapni kifejezetten e célra) természetesen szanaszét hagyják a füvön, padokon, bokorban - attól függően ki hol fejezte be az éjszakai szórakozást.
Itt említeném meg újra, hogy mindennemű vendéglátás mocskosul drága Spanyolországban. Szórakozóhelyeken például 3-5 € alatt nincs szeszesital, és akkor még csak a Cubata-t, alias Cuba Libre-t, más nevén rumos kólát emléítettem. És amikor egy pohár ital könnyedén két rugódba kerülhet, akkor hajlasz rá, hogy romantikus hangulatban, a szabad ég alatt, közértben vásárolt termékek segedelmével mondj búcsút az eszednek, és a májadnak, és b@sszál be mint az ökör.
És ahogy az egyik legjobb barátom szokta mondani: "Viszlát ész, holnap találkozunk!"
Hogy miért?
2010 Július 1-én költöztem Spanyolországba.
A változás, új környezet, érdekes emberek, és a furcsaságok elég sok mesélnivalót adnak.
Mivel fárasztó lenne mindenkinek mindent minden alkalommal elismételni, rájöttem, hogy kerítenem kell valamilyen tömeges tájékoztatási eszközt, amivel egyszerre tudok mindenkinek mindent elmondani. Így született meg az ötlet, hogy az egészet leírom egy naplóba, aztán mindenki lubickolhat a szóáradatban.
Nos a naplóból "blog" lett a kényelem miatt, a szóáradatból pedig folyócska - néha meg csak cseppek.
Jó étvágyat!
A blog valósággal való egyezése nem a véletlen műve.
Wednesday, 23 March 2011
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment