Bika a bokorban szélkerékkel

Távolodom Barcelonatól, és közeledem a bikákhoz. Az elsőt egy Alfajarin nevű település fölött pillantom meg. Egy hegy tetején áll, és igazán tiszteletre méltó látványt nyújt. Zaragoza felé, és egészen Madridig kisértenek a kamionosok. Ettől függetlenül jól haladok, nem vagyok álmos, nem izgulok, mert már érzem, hogy hazaértem.
Zaragoza gyönyörű, mint mindig. ('Sonrie! Estás en Zaragoza!' - 'Mosolyogj! Zaragozaban vagy!'). Zaragoza környéke elég szeles lehet, mert tele van szélerőművekkel. Feltételezem, hogy a szél volt előbb, és a szélerőműveket építették azért mert van szél. és nem azért van szél, mert szélerőműveket építettek. Ok-Okozat A'la Merovingi. A madarak meg biztos nem örülnek a nagy lapátoknak...
Ahogy Madrid felé elhagyom a várost egészen érdekes dolog jelenik meg előttem. Az egyik óriási bika közvetlenül az autóút mellett áll. Egészen kiemelkedik a tájból - szinte önálló földrajzi elem. A hátterében meg ott magasodnak a hatalmas szélerőművek. Nagyon szürreális látvány. A kamerám meg még mindig elásva, a tatár meg még mindig hajt. A madarak továbbra sem örülnek.