Hétfő reggel keresem a medvét, ami rajtam aludt, mert az alapján, ahogy érzem magam, biztos vagyok benne, hogy valami ilyesmi történt. A hálószobában 32 fok van, és újra-és-újra meglepődöm, hogy egyáltalán tudok aludni. Percekig engedem a vizet, mire hidegnek nevezhető, megmosom az arcom, és az afrikai éhezőkre gondolok.
Vive la resistance szellemben ekete nadrágot húzok rózsaszín inggel. A munkahelyen simán meghalok az unalomtól. Péntekig kell várnom a gépre, aztán hétfőn visszük beállíttatni. Hihetetlen. A halálomból azt támaszt fel, hogy kapok Timcsitől egy sms-t egy egyszerű kérdéssel: 'csütörtöktől vasárnapig mehetek?'. Hihi, noná.
Délután irány a vásárolás. Először a Lidlibe megyek, de elég katasztrófa a kínálat. Olyan, mint Magyarországon, csak itt a jobb áruk nélkül. Semmi olyat nem találok, amit a Magyar Lidliben szívesen megveszek, csak rákot meg lazacot, és lekvárt. Át is megyek a Mercadona-ba, ahol aztán megveszem a többi cuccot. Asványvíz, cola, energiaital, sangria (!), csirkemell, fűszerek, műzlikeksz, virsli, rengeteg zöldség, némi mirelit, ilyesmik. A husospultnál megvitatjuk a meleget, aztán irány a kassza. Akit érdekel, az egész cucc 40 € alatt áll meg, és simán több, mint egy heti bevásárlás. Ezzel egy kicsit magamat is nyugtatom, mert oda kell figyelnem a költekezésre. Mondjuk éhen nem fogok halni: tele ahűtőm tenger gyümölcseivel, lazaccal, zöldséggel. Komoly nehézséget okozna, ha valami egészségtelen kaját kéne összehoznom. Azért van csipsz, meg krumpli is. Hazaérve bedobtam egy mosást, és aztán a medve probléma felé fordultam.
No comments:
Post a Comment