Pancsi

Pénteken még bazimelegebb van. Bent további tanulgatás, da az igazi esemény, és a nap fénypontja, hogy kaptam egy régebbi, ideiglenes, gépet, amibe Internetet tudtam csiholni. Ennek eredménye, hogy már Blog formájában is elérhető a naplóm, ráadásul sok emberrel tudtam levelezni.
Érdekes megismerni a különböző területek-helyek szokásait. Említettem például, hogy itt vasárnaponként nincs nyitva semmi, kivéve a kínaiakat. Minden hónap első vasárnapján azonban minden nyitva van, hogy az emberek el tudják költeni a fizetésüket.
Egy másik ilyen érdekesség, hogy mindenki Július és augusztus második felében megy nyaralni. Nyilván a nyári hétvégéken minden pénteken van dugó a városból kifele, és vasarnap befele. A szabadságot viszont egységesen Július vagy Augusztus 15-e utánra teszik. Ennek megfelelően ma mindenki menekült az irodából minél korábban.
Már 2-kor otthon voltam, ahol szegény Timcsi unatkozott egész nap, és mivel bazi meleg van, elhatározzuk, hogy nem megyünk be a városba. Timcsi feldobja az ötletet, hogy menjünk strandolni. Rövid telefonálgatás, és térképnézés után kiderül, hogy nincs a környéken olyan tó, ahova mehetnénk pancsolni, így marad a Piscina Municipal, azaz a városi strand.
Érdekes, mert ez egy pici strand, és tényleg csak víz van pancsolni, meg fű napozni, de - gyaníthatólag a meleg miatt - ez is tökéletes elégedettséget kelt bennünk. Az egész összhang eszembe juttatja a Prado-t, ami a strand neve, ahova Ecuqador-ban jártunk. Az éppenséggel nagyobb volt ennél, és volt műugrótorony (ahonnan le is ugrottam 4 évesen), de a hangulat hasonló.
Napozunk, pancsizunk, barnulunk, és mégsem bánjuk annyira, hogy otthon hagytuk a frizbee-t, mert úgysem lehetne játszani vele. A strandon csak pancsolni és napozni lehet, meg persze a gyerekeknek süvöltözni. Azért nagyon tuti!