Hogy miért?

2010 Július 1-én költöztem Spanyolországba.
A változás, új környezet, érdekes emberek, és a furcsaságok elég sok mesélnivalót adnak.
Mivel fárasztó lenne mindenkinek mindent minden alkalommal elismételni, rájöttem, hogy kerítenem kell valamilyen tömeges tájékoztatási eszközt, amivel egyszerre tudok mindenkinek mindent elmondani. Így született meg az ötlet, hogy az egészet leírom egy naplóba, aztán mindenki lubickolhat a szóáradatban.
Nos a naplóból "blog" lett a kényelem miatt, a szóáradatból pedig folyócska - néha meg csak cseppek.
Jó étvágyat!
A blog valósággal való egyezése nem a véletlen műve.

Wednesday, 21 July 2010

Passzpartu

Vajon másnak is feltűnt már a szó értelme? ’Pass’, mint ’passzol’, ’elmegy’; ’par’, vagy ’pour’, azaz ’nak/nek’, ’ra/re’; ’tout’ azaz ’minden’.
Passzpartu: Mindenre jó.
A képkeretet alkalmassá teszi minden képméret befogadására, Willy Fogg-ot meg minden bajból kisegíti. Csak tudnám, hogy jut eszembe ilyeneken gondolkodni...
Azt nem meséltem, így csak idebittyesztem, hogy az óracsirkét visszavittem, és kicserélték, így most van egy működő óracsirkém, alias csirkeórám. Azt hozzátenném, hogy gyaníthatólag mindegyiknél szériabeállítás az a tünet, amiért az elsőt meg akartam szerelni (3 perccel lejárás előtt cseng).
Itt jegyzem meg, hogy a csirkeóra nem teszi finomabbá a bolti ’süsd meg magad’ pizzát. Azt hiszem, visszaállok a főzésre, mert ez a koleszes ellátás (szendvicsek, mirelit, előkészített kaja) nem az én világom.
Még a hagyma is elfogyott, így elkezdtem fokhagymát használni a salátákhoz. Nem annyira vészes. Így legalább nem kell beszélnem senkihez vacsora után. (o;

No comments:

Post a Comment