Hogy miért?

2010 Július 1-én költöztem Spanyolországba.
A változás, új környezet, érdekes emberek, és a furcsaságok elég sok mesélnivalót adnak.
Mivel fárasztó lenne mindenkinek mindent minden alkalommal elismételni, rájöttem, hogy kerítenem kell valamilyen tömeges tájékoztatási eszközt, amivel egyszerre tudok mindenkinek mindent elmondani. Így született meg az ötlet, hogy az egészet leírom egy naplóba, aztán mindenki lubickolhat a szóáradatban.
Nos a naplóból "blog" lett a kényelem miatt, a szóáradatból pedig folyócska - néha meg csak cseppek.
Jó étvágyat!
A blog valósággal való egyezése nem a véletlen műve.

Friday, 2 July 2010

Kamionok, motorosok, pihenők

Ami az utat illetti, az egy egészen más világ. Az Úton nem vagy üzletember, csavargó, pék, logisztikus, virágáru. Utazó vagy. Na jó, a cigányok kivételek. Ők ott is cigányok maradnak. Hangosak, bödüsek (már ha valaki közel megy hozzájuk), és nem vagyok biztos benne, hogy bármiben különbözik az életük az úton attól, amikor nincsenek úton.
Ha megálok egy pihenőben összenézek a többi utazóval, és biccentünk, ha már láttuk egymást párszáz kilométerrel arrébb. A magyar kamionosok Magyarországtól távolodva geyre lelkesebben villognak, ha meglátják a magyar rendszámot.
Franciaországban, az egyik pihenőben áll két RC8-as KTM és egy Suzuki Hayabusha. Eszembe jut, hogy lefényképezem a motorokat Timcsi kedvéért, de el van ásva a fényképező, és különben sem vagyok oda más járművének fényképezéséért. Mindazonáltal, a Hayabusha egy szép motor.
Nem állok meg sokszor, és bár a GPS Olasz, Francia és Spanyol térkép nélkül hasztalan, elég jól tájékozódom. Sokszor villan be az emlék a 2007-es Barcelonai útról.
Tartom az óránként 100 km-es átlagot, még úgy is, hogy Velencénél egy órát állok a dugoban. El is panaszolom Szilvikének a hülye Olasz autópályát, ami tényleg elég ramaty még a Magyarhoz képest is. Ettől függetlenül a Szlovén tankolás után (ahogy már említettem) csak valamivel több, mint 600 km után állok meg. Amikor Szolnokra jártam főiskolára, volt, hogy a 118 km-es távon is meg kellett állnom egy fánál. Ehhez képest 600 km egy seggel...
Éjjel egykor állok meg aludni Franciaországban. A reggeli késés eredménye, hogy nincs időm motelben megszállni, így a kocsiban alszom. A szervizállomás ('Area Servicio' / 'Aire' országtól függően a neve a benzinkút + étterem + bolt pihenőknek) már helyt ad jópár autónak, amikben szintén alszanak. Beállok melléjük, és én is alszom a kis 5x2-es világomban. Elvégre utazó vagyok. Tudom, hol a törülközőm.

No comments:

Post a Comment